2011. augusztus 4., csütörtök

A véletlen műve, de ideje volt.


Tegnap Budapesten jártunk, édesanyámmal és nagymamámmal, mivel egy elkövetkezendő esküvőre, szerettünk volna ruhát vásárolni. Ebből kifolyólag, betértünk, az Árkád centerbe, ahol nem igazán tudtam otthonosan érezni magam, de végül is, jó volt. Elmentem keresgélni, az üzletek közt, azt ahol talán megtalálhatnánk a megfelelő ruhát, és akkor fedeztem fel a 2. szinten lévő Da Vinci kiállítás egyik részét. Köznyelvre fordított aprócska szövegek, Da Vinci festményei alatt, és tárgyak kerültek bemutatásra, Da Vinci életéből, mint például, a tank, vagy a fegyverzet, vagy a repülő szerkezet. Igazán hétköznapira fordítva. A gyerekeket, nagyon jól letudtál foglalni ezekkel a dolgokkal, gondolom, alapból erre készítették, a csúszó szerkezeteket, és tüköríró táblát stb. Egyébként aranyos ötlet szerintem, ilyennel lefoglalni a gyerekeket, őszintén megszólva inkább, minthogy járkáljanak üzletről üzletre... Egy rövid kis bejegyzés, lényegre törő.

2011. június 27., hétfő

Múzeumok Éjszakája Kecskeméten


Tavaly nyár elején is megfordultam, ezen az eseményen, de csak Kecskeméten belül. Sajnos Budapestig, most sem jutottam el, de talán majd az elkövetkezendő alkalommal.
Ebben az évben, 'kötelező' címszó alatt, ott töltöttük az éjszakát, a kecskeméti Alkotóházban, ahol a Kondor Béla művészeti tagozata, a művésztanárokkal együtt, készítette a programot. Lehetett kerámiázni, égetést látni, pasztell krétával rajzolgatni, régi technikával lenyomatokat készíteni, kivetítőre rajzolgatni, fényképeket készíteni, szobrot faragni fából, majd felgyújtani. Egész estés program, mindennel kb. hajnali 1-kor végeztünk. Akkor kezdtek elfáradni az emberek. De nekünk az éjszaka, ott nem ért véget. Ugye, mi kint aludtunk, és élveztük az Alkotóház adta lehetőséget. Személy szerint én annyira megihletődtem, hogy nekiálltam rajzolni, az éjszaka kellős közepén, az egyik műteremben. Az a hely számomra, nagyon lenyűgöző, szívesen tudnám egyszer a tulajdonom alatt. Amit viszont sajnálok, hogy időm híján, nem tudtam elmenni a többi múzeumba szétnézni, pedig feltételezem lett volna mit. De persze, nem fogom hagyni, csak úgy, a dolgot, a nyár folyamán, lesz még mit ide írni.: )

2011. május 10., kedd

Egy nap Budapest forgatagában


Május 4.-én osztálykirándulás szintűen, ellátogattunk Budapestre, ahol délelőtt betértünk a Budai Várba, ahol csodálatos kilátás fogadott minket, és itt néztük meg az állandó kiállítást, mivel a Nemzeti Galéria, valamilyen okból kifolyólag nem volt nyitva. Ezen a kiállításon láttuk, a gótikus Budavári szoborleletet, ami még viszonylag jó állapotban került a felszínre. Ezek a szobrok, feltehetőleg, különböző épületek díszítésére szolgáltak a Zsigmond-korban.
A szoborlelet mellett, körbevezettek minket, a vár egy részén, ahol a magyarság történelmét mutaták be életviteli tárgyakon és képeken keresztül.
Majd röpke fél óra alatt áthaladva a Duna folyón a Szépművészeti Múzeumban kötöttünk ki, ahol ugyanúgy az állandó kiállítást néztük meg, csak egy kisebb szegletét, ahol főleg a reneszánsz festészettel foglalkoztunk, megspékelve egy jó tárlatvezetéssel. Majd utána a Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő, eredeti El Greco festményeket néztük meg, ami nagy hatással van rám. Majd a német-alföldi festményeket is átnézegettük, de már tárlatvezetés nélkül, ahol láthattunk érdekes dolgokat, főleg Rembrandt neve maradt meg a fejemben, pedig az ő festészete annyira még nem is fogott meg.

2011. április 4., hétfő

100 éves a Kecskeméti Művésztelep

A kiállítást, "A kecskeméti művésztelep első korszaka(1909-1919)" cím alatt tekinthettük meg, a Cifra Palotában. Az egész kiállítás néhány neves emberről szólt, akik itt futottak be művészi pályát Kecskeméten, a város támogatásával, Iványi Grünwald Béla tervei alapján. Talán az ő nevét hallhattuk/láthattuk feltűnni a kiállítás során a legtöbbször, de az ő neve mellett szerepelt: Bornemissza Géza, Kmetty János, Faragó Géza és személyes kedvenc; Perlrott Csaba Vilmos. Remek munkákat készítettek, leginkább festettek, de volt közöttük, olyan ki szobrászkodott. Legfőképpen, a környezetüket ábrázolták, többféle formában. Kicsit a kubista szellemiség felé hajló alakok tűntek fel néhány képen, de mégis inkább a realizmus irányába fordult a dolog. Mindezen remek festmények mellett próbáltak rátérni a grafikára, építészetre és minden egyes művészi stílusra, amit ellehetett képzelni. Pl: készítettek illusztrációt a Nyugat számára, vagy könyvborítókat. Épületeket terveztek, Kecskeméten belül, majd arra, vagy a már meglévő épületekre, díszítő elemeket.